Az én drága "Rozikámnak", azzal a mélyen járó szeretettel, amely nem ismétlődik az életben, mert gyökerei együtt pusztulnak a szívvel, hogy reinkarnálódjanak egy szebb, egy titokzatosabb világban, ahol együvé terelődnek mindazok, akik keresik a szeretet mosolyát Bp. 1940. IV. 27. Kálmán